Az igényes fordító, Malik Tóth István előszavában idézi Ram Dass találó megjegyzését, aki szerint e könyv – eredeti szakmája szerint építész végzettségű – szerzője D.E.Harding a “spirituális csibészek” hagyományához tartozik.

Nekem is feltűnt az a magabiztos bátorság, amivel a létező nagy vallásokat áttekinti, helyenként némi tiszteletlenségtől sem mentesen. Az olvasónak sokat segít a kötet elején két egyszerű ábra: az egyik a vallások fő elágazásait, összefüggéseit, nagy változásait mutatja be, az évezredeket is érzékeltetve, a másik a jellemző földrajzi elterjedtségüket jeleníti meg.
Már itt észrevehető, hogy bizonyos tekintetben a könyv a marxizmust is a vallási jelenségek közé sorolja. 
Lefegyverző egyszerűséggel invitál a szerző, mint egy idegenvezető, e gondolati-lelki körutazásra, érzékeltetve, hogy nem maradhatunk teljesen kívülállóak, fontos, hogy állást foglaljunk, sőt arra is veszi a bátorságot, hogy egy kétmondatos eszenciában fogalmazzon meg egy általánosan lényeges tanítást, amit ki-ki saját alkata és előélete szerint alkalmazhat saját életére, tölheti meg személyes vallási tapasztalataival. 

A szerzőt valamennyi vallásban a misztika érdekli igazán, és az is kitűnik, hogy keresztény gyökerei ellenére talán leginkább a zen lelkiségben van otthon. Minden bemutatott vallási tapasztalat legmélyebb gyökereit kutatja és azok misztikus gyümölcseit sorakoztatja fel, zárójelbe téve a vallások hétköznapi, népi megjelenési formáinak gazdagságát, kulturális sokszínűségét. Hosszabb ideig élt Indiában, nem meglepő módon különös szeretettel beszél a hindu gondolkodásról, nem hallgatva el annak fonák társadalmi vetületeit sem.

Tárgyalja a buddhizmus fontos jellemzőit, déli és északi ágait. Áttekintést ad a konfucianizmus fejlődéséről, érintve a taoizmust és a buddhizmussal közös gyermeküket, a zent. Nekem úgy tűnt, hogy szerzőnk kicsit mostohán bánik a júdaizmussal, visszatetszőnek találtam egy ponton a sovinizmus veszélyének csattanós bemutatását.

Két eltérő megközelítésben (heterodox és ortodox) ismerteti a kereszténységet, ezzel bizonyos távolságot teremtve, tartva tőle. Érdekes a keresztény misztikusok problémáinak megvilágítása is. 
Kívülálló számára élményszerűen plasztikus ugyanakkor az iszlám ismertetése. Napjaink olvasóját a világpolitikai összefüggések miatt különösen érdeklik a mohamedanizmus belső mozgatórugói. Megkülönböztetett tisztelettel, szeretettel mutatja be a szúfi hagyomány gyümölcseit. 

A modern tudomány kifejlődésének fontos előfeltételeként nevezi meg a “nyugati vallásokban” megnyilvánuló transzcendens istenhitet, amely a tudományos kutatás módszertanát megalapozva megbízik a természetben megvalósuló teremtői következetesség kiszámítható érvényességében. 

E könyv nem tudományos jellegű, hanem inkább személyes figyelemfelkeltő, népszerű munka, meghívó, vonzó útikönyv egy szellemi-lelki (spirituális) kalandra, amelynek során az olvasó talán majd visszatalál legbelső, igazi önmagához és rátalál élete megoldására.